Budapesten számos csodálatra érdemes épület akad. Éppen ezért nehéz a kedvencekről listát készíteni, ám muszáj valamilyen módon szelektálni, mert száz elemből álló összeállítást senki sem olvasna végig.
Így került csupán 21 épület az alábbi, meglehetősen szubjektív listára. Arra azért kíváncsiak vagyunk, ti mivel bővítenétek.
A Thonet-ház
A Váci utca 11-es szám alatt áll a Lechner Ödön keze nyomát viselő épület. Az 1880-as éveg végén épült. A magyarországi szecesszió egyik csodaszép példája.
A három emeletes, plusz padlásteres ház egyik érdekessége, hogy Zsolnay burkolólapokkal fedték, a másik, hogy a díszítéshez kovácsoltvas erkélyrácsokat is használtak. A harmadik pedig az, hogy Lechner Ödön reneszánsz és gótikus stílust idéző elemekkel ékítette a házat, például növényi indákkal.
2. A Szent István bazilika
Fantasztikus a története! Helyén a 18. században a Hecc színház (Hetz-Theater) állt. A Lipótváros egyik gazdag polgára, Zitterbarth János azonban kis, ideiglenes templomot építtetett ide. Később felmerült az igény, hogy Lipótvárosnak saját, komoly plébániatemploma legyen, végül az 1838-as nagy árvíz szolgáltatott indokot az építésre. A mai Szent István tér közepe ugyanis kis, természetes kiemelkedés volt, ahol több száz pesti polgár talált menedékre a katasztrófa idején. Az árvíz túlélői fogadalmi adományokkal támogatták a templomépítést.
Hild József tervei alapján kezdték a később igen problémásnak bizonyult építkezést 1851-ben. Hild halála után Ybl Miklós folytatta a munkát. Végül Ybl halálát követően Kauser József irányításával fejezték be a bazilika építését, 1905-ben.
3. Gül Baba türbéje
A 16. században síremlékként felhúzott épület körül annak idején kolostor is állt. A síremléket a török hódoltság után kápolnává alakították, majd a jezsuita rend feloszlatás (1790) után magánház lett. A 19. századtól azonban már muszlim zarándokhely volt.
A második világháború előtt furfangos módon körbeépíttette a villájával Wagner Lajos, így a türbe ki sem látszott. Viszont Budapest ostromakor pontosan ez védte meg az épületet a pusztulástól, míg a villa romba dőlt. 2017 végéig kell várnunk arra, hogy újra láthassuk Gül Baba türbéjét, mivel most még folyik a felújítás.
4. A 4-es metró megállója a Bikás parknál
Nekünk nagyon tetszik ez az állomás, akármikor járunk erre, minden alkalommal megcsodáljuk az üvegtetőt.
5. A Mátyás-templom
A tatárjárás után kezdték építeni. A háromhajós, tornyos bazilika 1269-re lett kész. A templom egyik legizgalmasabb faragványát, a Mária-kaput 1370 után készítették - több évszázadot is átvészelt, ma is áll. A 14. század második felében gótikus stílusban építették át a templomot, majd Mátyás uralkodása alatt, a 15. században készült el a gyönyörű délnyugati harangtorony. Ez a felújítások és a 19. századi kőcsere ellenére máig őrzi eredeti formáját.
A hódoltság alatt mecsetként használták, a törökök kiűzése után barokk stílusban építették át. Az 1723-as nagy budai tűzvészben leégett, végül 1873-ban Ferenc József rendelte el a templom felújítását. A felújítást Schulek Frigyes vezette, a belső terek kialakításáért Lotz Károly és Székely Bertalan felelt.
6. Zugligeti állomás
Az 1880-as években emelt kecses fa-tégla vegyes szerkezetű indóházat az 1920-as években alakították át: a faoszlopos peront beépítették.
1977-ben került a kerületi tanácshoz, majd a rendszerváltás után az önkormányzathoz. Többféle terv született a kecses épület hasznosítására, ennek ellenére évtizedekig állt ürsen, málladozva. Most megkezdték a felújítását. A látványzervek szerint pazar külseje lesz, és a környezetét is rende teszik.
7. A víztorony a Margitszigeten
1911-ben épült, az akkor még forradalmi újításnak számító vasbetonból. Eredetileg is kettős funkciója volt: víztoronyként és kilátóként is szolgált. A 2000-as évekre elhanyagolt állapotba került, végül felújították, 2013-ra készültek el vele. Ma kiállítóterem is működik az épületben.
8. A Műcsarnok
1895-96-ra, a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségeire készült el Schickedanz Albert műépítész tervei szerint Herzog Fülöp Ferenc közreműködésével. A bazilikáéhoz hasonló alaprajzú, neoklasszicista stílusú épület ma is szemet gyönyörködtető. A 20. században pedig érdekes műalkotással bővült: Az orommezőt 1941-től Haranghy Jenő "Szent István a művészetek pártfogója" című mozaikja díszíti.
9. Nyugati Pályaudvar
Gustav Eiffel cége tervezte, 1877-ben adták át. Ma is impozáns, mégis légiesnek tűnő vasszerkezete újdonságnak számított abban az időben.
10. A városmajori templom
A modern építészet egyik legszebb budapesti példája a Jézus Szíve Plébániatemplom. Árkay Aladár és Árkay Béla munkáját az 1920-as években kezdték építeni. 1933-ban szentelték fel. Érdekessége, hogy mivel ezen a területen húzódott a már befedett Ördög-árok, a harangtornyot a templomépülettől távolabb kellett felépíteni. Az épületet a kor neves, haladó művészei dekorálták: Molnár C. Pál, Aba-Novák Vilmos, Árkayné Sztehlo Lili, Pátzay Pál.
