Vannak a szorongó alkatok és azok, akik még csak hírből sem ismerik. Nincs mit tenni, ugyanis ha az előbbi kategória tagja vagy, a kellemetlen szorongató érzés végig kísér(t) a hullámvölgyeken és a jó pillanatokon egyaránt. S noha a kiegyensúlyozott időszakot nem is nehezíti meg annyira, a gondokkal, feszültséggel teli időszakot pokollá tudja változtatni. Hacsak nem tanuljuk meg kordában tartani, és tudatosan nem teszünk csillapítása, fokozódása ellen.

Bizonyos szokások ugyanis előidézhetik és súlyosbíthatják a szorongás mértékét. Ilyen például a „túl” előtaggal bíró cselekvéseink, például a túlgondolás, túlaggódás és a sort hosszasan lehetne sorolni, de lássuk a top ötöt.

Túlbonyolítás, túlanalizálás

A szorongást, kellemetlen nyomasztó érzést kiváltó okok egyike a dolgokon való állandó kattogás, az események újra és újra lejátszása, és a miértekre való örökös válaszkeresés. Ezek annyira meg tudják mérgezni az ember agyát, hogy végül tényleg úgy érezheti, megbolondul, de ha ignorálja a gondolatokat, azok később elárasztják. Nos ez nincs így, amint képesek vagyunk saját stresszünket csökkenteni, és megnyugodni, a gondolatok áradata is visszaszorul, egy idő után pedig újra kontrolálható formában jelentkeznek.

Számos kutatás számolt be arról, hogy a dolgok túlanalizálása negatív hangulathoz, később pedig depresszióhoz vezet. A múlton kár rágódni, mert nem lehet megváltoztatni, a jövőért nem érdemes aggódni, mert pillanatok alatt megváltozhat minden. Ami fontos az a jelen, a jelen, amivel reagálunk a múltra, és amivel teremtjük a jövőt.

„Túlsocial”, azaz netfüggés

A Pew Research Center egyik kutatása pontosan azt vizsgálta, hogy a gyakori közösségimédia-használat, miként hat a szorongásra hajlamos személyeknél. A kutatásból kiderült, hogy növelheti a szorongást és a stressz szintjét.

A facebook az instragram, a twitter és minden egyéb közösségi média típusába tartozó felület túlzott használata nyugtalansághoz és szorongáshoz vezet. Elvégre az irigylésre méltó fényképek, a pazar utazást dokumentáló videók, a felhőtlen szerelmi életet dokumentáló fotók a legkiegyensúlyozottabbakban is felébresztik a szorongás ördögét, amivel kezdetét veszi az „én miért nem vagyok ilyen jó?” című monodráma. A közösségi média jó, egy darabig. De ne hagyd, hogy eltávolítson a valóságtól. Elvégre igaz az a mondás, hogy nem minden az aminek látszik.

Túlülés

Nem kell ahhoz orvosi diploma, hogy az ember a hangulatán, az idegállapotán és úgy am block az életkedvén érezze a napi nyolc órás ülőmunka hatását. Frusztráltabbak, rosszkedvűbbek, és nyűgösebbek leszünk egy ülve átdolgozott munkanap után, mert a mozgást követő kellemes érzetet egész nap nem tapasztaltuk meg. A jó kedv záloga a mozgás, így munka közben legalább óránként tíz percre állj fel, mozogj, nyújtózz ki, délután pedig irány a kondi a futópálya az edzőterem vagy a bringa!

Túl kései fekvés

A Journal of Neuroscienceban publikált kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kései lefekvés és a korai kelésből fakadó alváshiány fokozza a szorongás tüneteit az arra hajlamosaknál. Érdemes tehát bioritmusunkat úgy beálltani, hogy minden este azonos időbe feküdjünk le, és legalább a 7-8 óra pihenés legyen garantált.

Állandó készenlét

Mondhatnánk túldolgozásnak, de erre van egy jóval találóbb szó: munkamániás. Az állandó e-mail csekkolás, a munkafelületek figyelése, a telefon állandó készenlétben tartása, olyan hamar felzabálja az ember ép idegszálait, hogy az már csak arra eszmél, képtelen élvezni a nyugalmat, a pihenést, és csak akkor érzi jól magát, ha pörög és dolgozik.

A munka-magánélet eme durva felborulása nem csak a kapcsolatokra van rossz hatással, hanem szervezetünkre is, elvégre ha sosem hagyunk időt maguknak feltöltődni, akkor hamar kezdetét veszi az érzelmi-idegei hullámvasút.

Figyelj oda magadra, és került el tudatosan ezeket a helyzeteket. Sportolj, kapcsolj ki, és add meg magadnak a lehetőséget arra, hogy megnyugodj.