Víz
A legfontosabb kérdés, hogy mit iszunk holnap, hiszen a Föld vízkészletének mindössze 2,5 százaléka édesvíz, de ennek közel háromnegyede jég vagy hó formájában van jelen a bolygón. A kutatók szerint 2025-re majdnem kétmilliárd ember élhet vízhiányos területen, így valószínűleg a jövő háborúit az élethez szükséges egyik legalapvetőbb anyagért indítják majd.
A híradások szerint Egyiptom és Etiópia lehet az a két állam, amely az elsők között csap össze a víz miatt. Tavaly nyáron az egyiptomi kormány éles hangon bírálta Etiópiának azt a szándékát, hogy felépítsék Afrika legnagyobb erőművét a Níluson. Az egyiptomi elnök bejelentette: nem akarnak háborút, de semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, ha egy csepp vízzel is kevesebb jön le a folyón.
Olaj
Az olajkészletek kimerülése már napjainkban is komoly problémákat okoz, de mindez semmi ahhoz képest, amivel unokáink szembesülnek majd. A gond az, hogy az olajra elsősorban mint fosszilis energiahordozóra gondolunk. Pedig rengeteg terméket készítenek belőle, fontos alapanyaga például a gyógyszeriparnak is.
A kutatások szerint a mostani kitermelés mellett még 46 évnyi olajkészlet áll rendelkezésre, ami nagyon kevés ahhoz képest, hogy az igények folyamatosan emelkednek. Ráadásul ezért a nyersanyagért folytatott háborúk jellemzik már a mi korunkat is, nem beszélve a szörnyű környezeti katasztrófákról, amelyeket a kitermelés okozott.
Földgáz
A problémakör nagyon hasonló az olajéhoz, bár földgázból valószínűleg több van, mint a fekete aranyból. A kutatók szerint még 56 évnyi készlet áll rendelkezésre, viszont konfliktusokat már most is okoz rendesen. Elég Oroszország és Ukrajna között rendszeresen kiújuló „gázháborúra” gondolni. Ugyan ez egyelőre nem okozott valódi háborút, de nem kizárt, hogy a jövőben a fegyverek érvelnek majd a kérdésben. Hozzá kell tenni, hogy egész Európának nem titkolt célja az orosz gáztól való függőségének mérséklése, hiszen ez a nyersanyag stratégiai jelentőséggel bír.
Ritkaföldfémek
A szkandiumon és az ittriumon kívül még 17 fajta ritkaföldfémet ismerünk. Ezeket általában az elektronikai és a hadiipar használja fel, méghozzá egyre nagyobb étvággyal. A gondot az okozza már most is, hogy ezen nyersanyagok közel 97 százaléka Kínában található, amely simán visszaél egyeduralmával. A hatalmas ázsiai ország ugyanis nemrégiben elkezdte korlátozni a ritkaföldfémek kereskedelmét, amit Japán, az Egyesült Államok és Korea is élesen bírált.
Az elérhető tanulmányok szerint ezek az alapanyagok nélkülözhetetlenek a legfontosabb katonai és védelmi rendszerekhez is, így nélkülük nincsenek távvezérelt rakéták, vadászgépek, lézerek, kommunikációs és radarrendszerek, éjjellátó készülékek és műholdak sem, de még az amerikai Abrams tankok navigációs rendszere, vagy a rakétaelhárító rendszerek sem működnek import kínai ritkaföldfémek nélkül.
