- Az első történelmi lelet, mely szoros kapcsolatunkat ábrázolja a méhekkel 16.000 évvel ezelőtt keletkezett. A Cromagnoni ősember sziklarajza az Arana barlangban (Spanyolország) található. Egy női alakot ábrázol, aki lelkesen gyűjti be a lépet. Illúzióink ne legyenek akkor még lárvástól, petéstől fogyasztották elődeink a mézet, de legalább fehérjében sem volt hiány.
- Az ókorban az asszírok már jócskán felülmúlták elődeinket. Ékírásos tábláikon már méz alapú gyógyszerek receptjei szerepeltek.
- Az egyiptomi emberek nem csak fogyasztották a méhészeti termékeket. Ők jöttek rá, hogy a méz, viasz és propolisz a bőrre is milyen jótékony hatást gyakorol. Ezt láthatjuk a bebalzsamozott múmiák esetében is, évezredekkel fiatalabbnak tűnnek.
- Az ókori zsidók már fizetőeszközként is használták a mézet. Ha kisebb bűnt követtek el, a börtönt elkerülhették mézben kifizetett váltságdíjjal is. Illetve a papság külön adót szedett a méhek után és az első méhészeti törvények is megszülettek.
- A méz férfiasságnövelő hatása is az ókor óta ismert: „A világutazó Ibn Battuta a mézbornak (elegyítve kókusztejjel) és egy tengeri halnak rendkívüli, potencianövelő hatását tapasztalta. Ezt a táplálékot fogyasztva négy hites feleségét és egy-egy ágyasát 18 hónapon át naponta rendkívüli élményben részesítette.”
- A perzsák kínzóeszközként is használták a mézet. A halálraítélt delikvenst egy oszlophoz kötözték a tűző napon, majd mézes arcpakolást kapott, ezután érkeztek a darazsak…
- Az inkvizíció idején az istenítélet egy egészen egyedi módja volt, amikor a gyanúsított ingjét viaszba mártották és úgy gyújtották meg.
(Forrás: http://www.mezmuzeum.hu)
(Fotó: https://www.produzionidalbasso.com)
7 méhtörténelmi tény
A méhek az emberiség történelmének kezdete óta velünk élnek. Na, de szoros kapcsolatunk mikor és miért is alakult ki?
